Az Ausztria és Magyarország között létrejött Szociális Biztonságról szóló Egyezmény elsődlegesen a megszerzett biztosítási idők összevonását irányozza elő.

A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamok nyugdíjrendszereiben megszerzett biztosítási idők alapulvételével történik.

Ha a munkavállaló életpályája során több tagállamban is volt biztosított, abban az esetben a nyugdíj-kérelem benyújtásakor a hatóság összeszámítja a megszerzett és igazolt biztosítási időket (szolgálati idő) a jogosultság eléréséhez (minimális biztosítási idő). A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott tagállamban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg.

Ezáltal a munkavállaló résznyugdíjakra lesz jogosult azokból a tagállamokból, ahol élete során dolgozott és nyugdíjjárulékot fizetett.

A tagállam illetékes hatósága a munkavállaló által megszerzett összes biztosítási időszak és az adott tagállam jogszabályi rendelkezései alapján kiszámított nyugdíjösszegek az adott tagállamban megszerzett biztosítási idő és az összes biztosítási idő arányában meghatározott részét köteles megállapítani és folyósítani.

Amennyiben az az idő, amelynek során a munkavállaló egy országban biztosított volt, nem elegendő, hogy abban az országban megalapozza a nyugdíjjogosultságot, akkor a másik országban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszik.

Ha azonban a másik szerződő államban szerzett biztosítási idők figyelembevétele nélkül fennáll a nyugdíjra való jogosultság, akkor mindkét szerződő államban biztosítják az ún. önálló nyugdíj iránti igényt.

Amennyiben egy magyar állampolgár Ausztriában nem szerez többet 12 biztosítási hónapnál, az osztrák biztosítási hónapokat a magyar nyugdíj kiszámításánál figyelembe veszik. Ez azt jelenti, hogy ezeket úgy kezelik, mintha Magyarországon szerezték volna őket.

Ha azonban az Ausztriában szerzett biztosítási hónapok száma legalább 12, saját résznyugdíj ellátás jár Ausztriában, amennyiben a magyar és az osztrák időszakok összevonásánál teljesül a várakozási idő követelménye. A várakozási idő a biztosítási időszakok minimuma, amely a nyugdíjjogosultság létrejöttéhez szükséges. Ez rendszerint akkor teljesül, ha adott a 15 biztosítási időszak.

Az osztrák résznyugdíjra az osztrák jogszabályi rendelkezések irányadóak.

Példák:
1) Miután egy magyar munkavállaló 10 hónapig állt foglalkoztatásban Ausztriában, a nyugdíjkorhatár eléréséig újra Magyarországon vállal munkát. A 10 Ausztriában szerzett biztosítási hónapot a magyar nyugdíj kiszámításánál úgy kezelik, mintha Magyarországon szerezte volna őket.

2) Egy magyar munkavállaló 26 évig Magyarországon, majd 14 évig Ausztriában volt biztosított. Összesen 40 év biztosítotti idővel rendelkezik.
Magyarországon kiszámolják a fiktív nyugdíjat, amelyre 40 biztosítási év után jogosult lenne. Ebből az összegből kifizetik azt a részösszeget, amely ténylegesen megfelel az ott szerzett biztosítási időnek, tehát az összeg 26/40-ed részét.
Ausztriában szintén kiszámolják azt a nyugdíjat, amely 40 év után járna, ténylegesen a ledolgozott időnek megfelelő részt, 14/40-edet fizetik ki.
A bemutatott számítási módszer Magyarország EU-csatlakozása után a közösségi jogszabályok átvételéből fakad. Ezáltal adott körülmények között az EU-csatlakozás előtt már megállapított nyugdíj összegét kérelemre kiigazíthatják, módosíthatják az új számítási módszer alapján.

3) Egy magyar munkavállaló Magyarországon 20, Ausztriában 17 évig volt biztosított. Mivel az ellátási jogosultság előfeltételét már az osztrák biztosítási idővel teljesíti, a nyugdíját a következőképpen állapítják meg:
– először kizárólag az osztrák biztosítási időszakot veszik alapul a nyugdíj megállapításánál, tehát kiszámolják az osztrák nyugdíjat a 17 osztrák biztosítási év alapján.
– Ezt követi a résznyugdíj megállapítása a pro-rata-temporis-módszer alapján: megállapítják a fiktív nyugdíjat az összesen 37 év biztosítási idő alapján. Ebből l7/37-ed jár osztrák résznyugdíjként.
– Végül a két számítási módszer szerint megállapított ausztriai munkák után járó nyugdíjat összehasonlítják egymással, és a magasabb összegű kerül kifizetésre.


Nyugdíjkorhatár

A mindenkori résznyugdíj az adott tagállamban megállapított nyugdíjkorhatár betöltése után jár.
Ausztria: Nők esetén betöltött 60 év, férfiak esetében betöltött 65 év.
Magyarország: 65 év

Iratkozz fel hírlevelünkre

Első kézből kaphatsz információkat Osztrák adó visszatérítésről, ausztriai szállodai munkákról és hírekről.

E-mail cím:*

You have Successfully Subscribed!

Share This